GYIK

Cégbíróságok elérhetőségei

Bács-Kiskun Megyei Bíróság mint Cégbíróság
Cím: 6000 Kecskemét, Rákóczi út 7. fszt.
Telefon: 76-519-519
Telefax: 76-481-054
A kezelőirodák ügyfélfogadási rendje: H-P: 9-11 és 14-15-ig, du.
pénteken nincs
Telefonos ügyfélszolgálat:H-P: 8-9 és 13-14-ig
________________________________________

Baranya Megyei Bíróság mint Cégbíróság
Cím: 7623 Pécs, Rákóczi út 34.
Postacím: 7601 Pécs, Pf. 36.
Telefon: 72-503-500/1068
Telefax: 72-503-578
A kezelőirodák ügyfélfogadási rendje: H-P: 9-11
________________________________________

Békés Megyei Bíróság mint Cégbíróság
Cím: 5700 Gyula, Kossuth tér 9.
Postacím: 5701 Gyula, Pf. 102.
Telefon: 66-562-250
Telefax: 66-562-260
A kezelőirodák ügyfélfogadási rendje: H-K-Sz-P: 9-11-ig, Cs: 8,30-15-ig
________________________________________

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság Gazdasági Kollégium és Cégbíróság
Cím: 3525 Miskolc, Fazekas út 2.
Telefon: 46-353-411
Telefax: 46-343-741
A kezelőirodák ügyfélfogadási rendje: H-K-Cs: 8-10-ig, Sz-P: 8-12-ig
________________________________________

Csongrád Megyei Bíróság Cégbírósága
Cím: 6722 Szeged, Tábor u. 4.
Postacím: 6701 Pf. 408.
Telefon: 62-470-177
Telefax: 62-470-177
A kezelőirodák ügyfélfogadási rendje: H-P: 9-12-ig, Sz: 12,30-14,30-ig
________________________________________

Fejér Megyei Bíróság Cégbírósága
Cím: 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 10.
Telefon: 22-316-524
A kezelőirodák ügyfélfogadási rendje: Hétfő-Péntek: 9:00-11:00
Ügyvédek számára 8:00-9:00
Szerda: 13:00-15:00 óráig
________________________________________

Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság
Cím: 1051 Budapest, Nádor u. 28.
Postacím: 1363 Budapest, Pf: 17
Telefon: 354-4800 és 354-4900 Információs Szolgálat
Telefax: 311-1216
A kezelőirodák ügyfélfogadási rendje: H-Cs: 8,15-12-ig
________________________________________

Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság mint Cégbíróság
Cím: 9021 Győr, Szent István út 6.
Telefon: 96-508-700
Telefax: 96-508-731
A kezelőirodák ügyfélfogadási rendje: H-Sz: 8,30-11-ig, Cs: 8,30-12-ig,
du: 14-15,30-ig, P: nincs
________________________________________

Hajdú-Bihar Megyei Bíróság mint Cégbíróság
Cím: 4026 Debrecen, Perényi u. 1.
Postacím: 4001 Debrecen, Pf. 186.
Telefon: 52-521-555
Telefax: 521-560
A kezelőirodák ügyfélfogadási rendje: H-P: 9-11-ig
________________________________________

Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság
Cím: 3300 Eger, Barkóczy u. 1.
Telefon: 36-311-611/2172.
A kezelőirodák ügyfélfogadási rendje: H-K-Cs-P: 8,30-12,30-ig, Sz:
8,30-15,30-ig
________________________________________

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság mint Cégbíróság
Cím: 5000 Szolnok, Baross út 1.
Telefon: 56-424-524/219.
Telefax: 56-412-636
A kezelőirodák ügyfélfogadási rendje: H: 8,30-15,30-ig, K-Sz-Cs:9-11-ig
________________________________________

Komárom-Esztergom Megyei Bíróság mint Cégbíróság
Cím: 2800 Tatabánya, Komáromi u. 4.
Postacím: 2800 Tatabánya, Pf: 160.
Telefon: 34-311-697 és 34-513-100
Telefax: 34-311-697
A kezelőirodák ügyfélfogadási rendje: Iratleadás: H-P: 8-11-ig
Cégkivonat, cégmásolat, iratmásolat megrendelése: H-P: 8-12-ig
________________________________________

Nógrád Megyei Bíróság Cégbírósága
Cím: 2660 Balassagyarmat, Köztársaság tér 4.
Postacím: 2661 Balassagyarmat, Pf. 59.
Telefon: 35-501-200
Telefax: 35-501-215
A kezelőirodák ügyfélfogadási rendje: H: 8,30-12-ig, K-P: 9-11-ig
________________________________________

Pest Megyei Bíróság – Gazdasági Kollégium – Cégbírósági Csoport
Cím: 1064 Budapest, Rózsa u. 79.
Postacím: 1399 Budapest 62., Pf. 669.
Telefon: 312-1629
Telefax: 312-6409
A kezelőirodák ügyfélfogadási rendje: H: 9-15,30-ig, K-Cs: 9-11-ig
________________________________________

Somogy Megyei Bíróság Cégbírósága
Cím: 7400 Kaposvár, 48-as Ifjúság útja 5.
Postacím: 7401 Kaposvár, Pf: 116.
Telefon: 82-528-010
Telefax: 82-317-723
A kezelőirodák ügyfélfogadási rendje: H: 8,30-11-ig és 13-15-ig, K-P:
8,30-11-ig
________________________________________

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság Cégbírósága
Cím: 4400 Nyíregyháza, Toldi u. 1.
Postacím: 4400 Nyíregyháza, Pf. 41.
Telefon: 42-315-611
Telefax: 42-314-337
A kezelőirodák ügyfélfogadási rendje: H-P: 9-11-ig, Sz: 9-16-ig
________________________________________

Tolna Megyei Bíróság Cégbírósága
Cím: 7100 Szekszárd, Dózsa Gy. u. 2.
Postacím: 7101 Szekszárd Pf: 92.
Telefon: 74-505-802
Telefax: 74-505-803
A kezelőirodák ügyfélfogadási rendje: H-K-Cs-P: 9-11-ig, Sz: 8-12-ig és
13-15-ig
________________________________________

Vas Megyei Bíróság Cégbírósága
Cím: 9700 Szombathely, Petőfi S. u. 1/a.
Postacím: 9701 Szombathely, Pf.: 16.
Telefon: 94-329-961
Telefax: 94-329-961
A kezelőirodák ügyfélfogadási rendje: H: nincs, K: 8-15,30-ig, Sz-Cs-P:
9-11-ig
________________________________________

Veszprém Megyei Bíróság mint Cégbíróság
Cím: 8200 Veszprém Vár u. 19.
Telefon: 88-427-113
Telefax: 88-427-113
A kezelőirodák ügyfélfogadási rendje: H-P: 8-11-ig
________________________________________

Zala Megyei Bíróság Cégbírósága
Cím: 8900 Zalaegerszeg, Deák tér 7.
Postacím: 8901 Zalaegerszeg, Pf. 221.
Telefon: 92-311-375
Telefax: 92-311-375/152.
A kezelőirodák ügyfélfogadási rendje: H-P: 8-11-ig

Ki jelölhető ki felszámolónak?

Felszámolónak azok a szervezetek jelölhetők ki, amelyek szerepelnek a Pénzügyminisztérium által vezetett Felszámolói Névjegyzéknek. Nem jelölhető ki felszámolónak az, aki maga vagy akinek tulajdonosa az adós tulajdonosa vagy hitelezője, továbbá ezek vezető tisztségviselője vagy közeli hozzátartozója.

Megfellebbezhető-e a felszámoló kijelölésére vonatkozó végzés?

Nem.

Kikre terjed ki a csődtörvény hatálya?

A törvény hatálya a gazdálkodó szervezetekre és azok hitelezőire terjed ki, így nem terjed ki például a magánvállalkozó adósokra.

Ki kezdeményezheti a csődeljárást?

A csődeljárást az adós gazdálkodó szervezet vezetője kezdeményezheti.

Ki számít hitelezőnek csőd-, illetve felszámolási eljárásban?

Hitelezőnek az számít, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton alapuló vagy az adós által nem vitatott vagy elismert pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van.

Milyen dokumentumokat kell mellékelni a csődkérelemhez?

A gazdálkodó szervezet vezető testületének egyetértését igazoló okiratot, három hónapnál nem régebbi mérleget, az adós adószámát, a hitelezők névsorát, a hitelek összegét és a lejáratok időpontját, a közzétételi költségtérítés befizetését igazoló okiratot. A kérelemben nyilatkoznia kell az adósnak, hogy két éven belül részesült-e fizetési haladékban csődeljárás keretében.

Mi a csődeljárás és a felszámolás közti különbség?
  • A csődeljárás célja, hogy az adós egyezséget kössön hitelezőivel és a csődeljárás alatt kidolgozott programmal biztosítsa a vállalkozás további muködését.
  • A felszámolás célja a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése, melynek során az adós hitelezői a csődtörvényben megfogalmazottak szerint kielégítést nyernek.
Indítható az ellen az adós ellen felszámolási eljárás, aki ellen csődeljárás van folyamatban?

A csődeljárás jogerős befejezéséig a bíróság felfüggeszti a közben benyújtott felszámolási kérelem elbírálását.

Mi a feltétele a csődegyezség létrehozásának?

Az adós által elkészített fizetőképesség helyreállítását szolgáló programot és egyezségi javaslatot a csődeljárás kezdő időpontjában lejárt hitelezői követelések jogosultjai több, mint a felének, a le nem járt hitelezői követelések több, mint az egynegyedének el kell fogadnia, feltéve, hogy ezeknek a követeléseknek az összege eléri a csődeljárás kezdeményezésekor benyújtott mérlegben szereplő követelések összegének kétharmadát.

Ki kezdeményezhet felszámolási eljárást?

Felszámolási eljárást az adós, a hitelező, a végelszámoló, illetve a cégbíróság kezdeményezhet.

Milyen formában értékesítheti a felszámoló az adós vagyonát?

A felszámoló az adós vagyonát csak pályázat vagy árverés formájában értékesítheti. Ettől csak akkor térhet el, ha ehhez a hitelezői választmány hozzájárul, a várható bevételek nem fedezik az értékesítés költségeit, vagy ha a várható bevételek és az értékesítés előrelátható költségei közötti különbség kevesebb, mint 100 000 Ft.

A felszámoló hol köteles megjelentetni a felszámolási vagyon értékesítésére vonatkozó hirdetéseket?

A Cégközlönyben.

Mit kell tartalmaznia a hitelező által benyújtott felszámolási kérelemnek?

A kérelemnek tartalmaznia kell a tartozás jogcímének megjelölését, lejártát és annak rövid ismertetését, hogy miért tekinti a hitelező az adóst  fizetésképtelennek. Mindezt dokumentumokkal alá kell támasztania,  mellékelni kell a közzétételi költségtérítés befizetését igazoló okiratot.

Mit jelent a csődeljárásban a fizetési haladék?

A fizetési haladék tartama alatt az adóssal szembeni pénzkövetelések végrehajtása szünetel. Meg kell viszont fizetni a csődeljárás alatti munkabér és bérjellegu tartozásokat, az ezeket terhelő személyi jövedelemadó-előleget, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, társadalombiztosítási járulékot, baleseti járadékot, a foglalkoztatás elősegítésére és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján fizetendő járulékot, végkielégítést, tartásdíjat, életjáradékot, kártérítési járadékot és bányászati keresetkiegészítést, szakképzési hozzájárulást, a szakképzésben részt vevő tanulóknak járó juttatásokat és kedvezményeket, a víz- és csatornadíjat, a vagyonfelügyelő
költségeit, valamint a csődeljárás alatt keletkezett áfát.

Mennyi az időtartama a fizetési haladéknak, és meghosszabbítható-e?

A fizetési haladék időtartama 90 nap, és további 60 nappal meghosszabbítható.

Melyek a fizetésképtelenség megállapításának feltételei?

A bíróság akkor állapítja meg egy adós fizetésképtelenségét, ha

  • nem vitatott vagy elismert tartozását az esedékességét követő 60 napon
    belül nem egyenlítette ki,
  • a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt,
  • fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem
    teljesítette.
A felszámolás megkezdését követően mennyiben korlátozódnak az adós jogai?

A felszámolás megkezdését követően megszünnek a tulajdonosnak az adós gazdálkodó szervezettel kapcsolatos jogai, az adós vagyonával kapcsolatban jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet.

Milyen szankciókkal büntethető az adós gazdálkodó szervezet vezetője, amennyiben nem tesz eleget a csődtörvényben foglalt kötelezettségeinek?

A bíróság a felszámolás kezdő időpontját megelőző évben felvett jövedelmének 50 %-áig vagy - ha a vezető jövedelme nem állapítható meg - 1 millió forintig terjedő bírsággal sújthatja az adós cég vezetőjét amennyiben nem tesz eleget a csődtörvényben foglalt kötelezettségeinek, még akkor is ha nem áll munkaviszonyban az adós cégnél, vagy tagsági viszonya, illetve vezető tisztségviselői megbízása megszunt.

 

A felszámolónak az adós tevékenységével tudomására jutott
bűncselekménnyel kapcsolatban feljelentést kell tennie.

Törlődnek-e a felszámolás során az adós vagyonán lévő terhek?

Igen, az elidegenítési és terhelési tilalom a felszámolás kezdő időpontjában, a visszavásárlási és vételi jog, valamint a zálogjog a vagyontárgy értékesítésével törlődik.

Az adós a bíróság felszólítását követően kérhet-e tartozása megfizetésére fizetési haladékot?

Igen, melynek időtartama maximum 30 nap lehet.

Mikor tekinthető eredményesnek egy követelés vitatása?

A hitelező követelése akkor tekinthető vitatottnak, amennyiben:

  • a vitatás már az adós bírósági felszólítása előtt megtörtént,
  • az adós a tényállítását alátámasztja,
  • olyan körülményekre hivatkozik, amely annak bebizonyosodása esetén a tartozásának fennállását vagy esedékességét kizárja.
Amennyiben a hitelező a lefolytatott végrehajtás eredménytelensége alapján kezdeményezett felszámolási kérelem esetén lehet-e a kérelmet eredménytelen azonnali beszedési megbízásra alapozni?

Önmagában az azonnali beszedési megbízás erre nem elegendő, csak a bírósági végrehajtási eljárás keretében benyújtott beszedési megbízás.

Milyen esetben kerülhet sor beszámításra a felszámolás során?

A felszámolás során csak olyan követelés számítható be, amelyet a felszámoló elismertként nyilvántartásba vett, és amelynek tekintetében a felszámolás kezdő időpontját követően nem került sor engedményezésre.

Be kell-e jelentenie hitelezői igényét a felszámolásban annak a hitelezőnek, aki a felszámolás megkezdése előtt eljárást indított a követelés érvényesítése érdekében?

Igen.

Milyen időintervallumon belül és milyen feltételek esetén támadhatja meg a felszámoló az adós által a felszámolás előtt kötött szerződést?

A felszámoló a felszámolás kezdő időpontjától számított 90 napon belül keresettel támadhatja meg az adósnak a felszámolási eljárás megkezdését megelőző egy éven belül és azt követően kötött szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya:

  • az adós vagyonából történő ingyenes elidegenítés,
  • harmadik személy javára feltunően aránytalan értékkülönbözettel
    megkötött visszterhes jogügylet,
  • egyéb, a hitelezők kijátszására szolgáló, az adós vagyonát csökkentő
    jogügylet
A felszámoló folytathatja-e a felszámolás alatt az adós tevékenységét?

Igen, amennyiben ehhez a hitelezői választmány hozzájárul.

Mikor köthető a felszámolás során egyezség?

A felszámolást elrendelő végzés Cégközlönyben való közzétételét követő 40 nap eltelte után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig.

Ki kezdeményezi a felszámolás során az egyezséget?

Az adós.

Mi a feltétele az egyezség létrehozásának?

Egyezségre akkor kerülhet sor, ha ahhoz az egyezség megkötésére jogosult hitelezők legalább felel minden csoportban {57.§. (1) bekezdés b), d), e), f) és g) pontjai} hozzájárul, feltéve, hogy követelésük az egyezség megkötésére jogosultak összes követelésének a kétharmad részét kiteszi.

Amennyiben megvan a szükséges hitelezői arány az egyezség létrehozásához, az egyezség kiterjed-e azokra a hitelezőkre is, akik nem hagyták jóvá az egyezséget?

Igen (kényszeregyezség).

Figyelembe kell-e vennie a felszámolónak az adós nyilvántartásában szereplő, ún. ismert követeléseket?

Nem, minden hitelezőnek be kell jelentenie hitelezői igényét, és ahhoz kapcsolódó nyilvántartásba vételi díjat be kell fizetnie a bíróság Gazdasági Hivatalának számlájára.

A nyilvántartásba vételi díjat a kamatkövetelés után is be kell fizetni?

Igen.

Módja van-e a hitelezőnek arra, hogy a nyilvántartásba vételi díj megfizetése nélkül igazolást kapjon követelése behajthatatlanságáról?

Igen, de a hitelezőnek magának kell kérnie azt.

Jogosult-e a felszámoló az adós által korábban kötött szerződéseket felmondani?

Igen.

Az adós vagyonának felszámoló általi értékesítése során élhet-e valamelyik hitelező beszámítással, amennyiben az adós vagyontárgyaira vevőként jelentkezik?

Nem, a nyilvános értékesítésen beszámítással senki sem élhet.

Hogyan élhetnek a felszámolási vagyon értékesítése során jogaikkal az elővásárlási joggal rendelkezők?

A nyilvános értékesítés keretében gyakorolhatják elővásárlási jogaikat, így az értékesítés során be kell jelenteniük, hogy elővásárlási jogukkal élni kívánnak.

Milyen időintervallumon belül lehet kifogással élni a felszámoló tevékenységével szemben?

A felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül lehet kifogással élni a felszámolást lerendelő bíróságnál.

© IntroWeb | 2021 - Weboldal készítés, SEO